A kávé története

Egy legenda szerint a kávé élénkítő hatásának felfedezése egy Kaldi nevű kecskepásztor nevéhez kötödik. Ez az etióp pásztor megfigyelte, hogy miután kecskéi egész nap a hegyoldal piros bogyóit legelészték, éjszaka nem aludtak, hanem azt ugrándozással töltötték. Ezt elmesélte a közelben élő szerzeteseknek, akik ezt ördöginek tartották és ezért tűzbe vetették a kávészemeket. Azonban ahogy a kávészemek pörkölödni kezdtek a tűzben, fenséges illatot árasztottak. A szerzetesek kivették a tűzből, vízzel lehűtötték, hogy megkóstolhassák, és így készült az első kávé.

Milyen gyorsan hat a kávé?

Egy csésze kávé elfogyasztása után 5 percen belül az egész test szöveteiben kimutatható a koffein. Koncentrációja 20–30 perc múlva éri el a maximumot, és körülbelül 3–6 óra múlva, terhes nők esetében még lassabban csökken a felére.

Kávé feldolgozása

A kávészemek szüretelését még ma is kézzel végzik, mert csak a piros, érett magokat lehet leszedni. A leszedett magokat tisztítják, mely a termőhelytől függően száraz vagy nedves eljárással történhet. Ezután érlelik a kávémagokat. Ahol a napsütéses órák száma elegendő, ott a magokat négy-öt hétig kiterítve szárítják a napon, majd már gépesített eljárással a babszemet és a húst elválasztják egymástól. Vietnamban és az Elefántcsontparton óriási vermekben elföldelik és a következő évben a magokat kiásva átmossák. Így a szétválasztás költségét megspórolják. Ahol viszont az időjárás csapadékosabb, ott nedves eljárással dolgozzák fel a kávészemeket. A kávébabot és a gyümölcshúst gépekkel elválasztják egymástól, majd a babot egy speciális folyadékban áztatják és mossák. Ezután elég 10-14 napi szárítás. A kávét mindkét esetben további tisztításnak, válogatásnak vetik alá, és ezután szállítják el. A feldolgozás utolsó fázisa a pörkölés, amelyet folyamatosan emelkedő hőfokon végeznek. Utána derül ki, milyen minőségű a kávé, milyen íz és illatanyagokkal rendelkezik.

Kávé terjedése világszerte

Feljegyzések szerint kávét először Jemenben kezdték termeszteni és fogyasztani, ahonnan valószinűleg mohamedán zarándokok vitték magukkal Mekkába és Medinába, majd innen terjedt tovább az egész Közel-Keletre. Európában csak a XVII. század elejétől kezdték megismerni a kávét, de népszerűsége rohamosan növekedett. Az első kávéház Velencében 1624-ben, majd ennek mintájára Olaszországban, Nagy-Brittániában, Hollandiában, Franciaországban és Németországban is sorra nyíltak a kávézók. A XVIII. század elején a hollandok kávéültetvényeket telepítettek Indonéziában, a franciák ugyanezt tették Martiniqerán, a spanyolok pedig a Karib térségben, Közép-Amerikában és Braziliában kezdtek kávét termeszteni. Magyarországon a kávé a törökökkel együtt jelent meg, de ekkor azonban még nem nyerte el mai népszerűségét. A kávézás divatjának megteremtése nem kis mértékben köszönhető a bécsi udvarban gyakran megforduló magyar katonatiszteknek és arisztokratáknak. A szokás azonban olyan gyorsan terjedt, hogy 1896-ra csak Budapesten több mint 500 kávéház és körülbelül ugyanannyi kávékimérés müködött. Ekkora a kávéházak már a szellemi és társasági élet központjaivá váltak.

Melyik a legnagyobb kávétermelő ország?

Ma Brazília a világ legnagyobb kávétermelője, amelyet Vietnam, Kolumbia és Indonézia követ a sorban. Természetesen sok más kávétermelő ország is van, de azok termelési volumene jelentősen kisebb.